MÁTRADERECSKE

Mátraderecske Magyarország azon települései közé tartozik, ahol a falusi nyaralást, kikapcsolódást és a természet közelségét kedvelő turisták egy helyen találkozhatnak a történelmi múlttal, megcsodálhatják a település építészeti és kultúrtörténeti emlékeit.

Községünknek különleges turisztikai adottságai vannak. Magyarországon egyedülálló szén-dioxid fürdővel rendelkezik A Mátra és Bükk közelsége középhegységi klímát biztosít. A település ásványi anyagokban gazdag természetes vizekkel rendelkezik. (csevice, kéntartalmú „büdösvíz”, termálvíz)

A táj szépsége, a levegő tisztasága és az itt élők vendégszeretete a garancia arra, hogy jól érezze magát az idelátogató.
 

A település története


A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében helyezkedik el.

Neve az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben De Recske alakban, majd egy 1479. évi oklevélben merül fel. A XVI. században Perényi Péter, majd Országh Kristóf bírta. Török pusztítás folytán 1552-től 1576-ig néptelen. 1603-tól egyik fele Rákóczi birtok, másik fele köznemeseké. 1683 és 1686 között ismét elpusztult, 1689-ben csupán egyetlen jobbágytelek volt népes.1701-től Althan és Aspremont, 1740-től Grassalkovics Antal bírja; 1776 és 1824 között Orczy, 1825-től Kaan és Ullmann bérli, 1847-ben felerészét gróf Károlyi György vásárolja meg, másik fele továbbra is köznemesek birtokában marad.

A magyar-német népességetnikai vizsgálat Mátraderecskén történt mivel ez a Palócföld egyik legjellegzetesebb etnikai települése. Az Aba nemzetség Debrei néven említett ága e területen a XIII. században szervezte meg a családi uradalmat és a község ennek lehetett része. A község lakói palócok, akiket már csak a palóc beszédjükről lehet felismerni.

Mátraderecske nevezetessége a Kanázsvár, amely az 1300-as években épült, a tatárjárás után. Nevét a várkapitányról, Kanázsvár Istvánról kapta. A török hódítás idején a siroki vár elfoglalása után a várat a magyarok harc nélkül feladták. A vár a recski grófi kastéllyal volt összekötve kb. 500 m-es földalatti folyosóval. A grófi család veszély esetén ide menekült. Az építmény egy őrtoronyból és azt körbevevő kőkerítésből állott. Hadászati jelentőségét a meredek hegyoldal adta. Ma már csak az őrtorony falmaradványa látható.

A községben található templom már a harmadik. Az elsőt tűzvész, a másodikat a törökök pusztították el. Az újabb templomot az 1700-as évek végétől 1804-ig építették és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.

Községünkben már az 1800-as évek végén téglaégetés volt. Ezek után téglagyár épült, amely az idők folyamán korszerűsödött. Ma már Leier-Hungária Kft. néven ismert. Első tulajdonosának Bell Miklósnak köszönhetjük a plébániát és „régi” iskolánkat, amelyet Római Katolikus Elemi Népiskolának hívtak.

Mátraderecske idegenforgalmi nevezetessége a Kincses Strandfürdő. Az itt található termál-gyógyvíz főként reumatikus betegségek kezelésére alkalmas. Először 1965-ben végeztek kutató fúrást, amely során 800 méter mélységből 15 méter magasra 38 C-os melegvíz tört fel. A falu összefogásával egy medence épült, amely később háromra bővült. A strand környékén hétvégi házak épültek, ahol közel háromszáz üdülőben az ország minden pontjáról érkeznek ide pihenni vágyó emberek. Mátraderecske 1986-ban üdülőkörzetté lett nyilvánítva, így részévé vált Parádfürdő, Parád és Parádsasvár idegenforgalmi és pihenő körzetének.

A község legújabb nevezetessége a Magyarországon egyedülálló szén-dioxid szárazfürdő, mely jelentősen hozzájárul az ország érbetegeinek, egyes reumatológiai kóresetek színvonalas ellátásához, rehabilitációjához. A település északi részén már régen felfigyeltek a lakosok a földből feláramló nagy töménységű szén-dioxid jelenlétére. Azt azonban, hogy ez a gáz gyógyításra is használható, 1992-től kezdték a tudósok és szakértők vizsgálni. Az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhely – és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a természetes módon feláramló szén-dioxid gázforrás gázát 1999-ben gyógygázzá, a megépült létesítményt pedig 2006-ban gyógygázfürdő intézménnyé minősítette.

A település infrastruktúrája fejlett. 1970-től ivóvízhálózat, 1986-1987-ben gázhálózat, 1992-ben telefon, 1998-ban pedig a szennyvízhálózat került kiépítésre.

Érdekességként említést érdemel, hogy a községben történt régészeti kutatások során a talajból mamut leletek is előkerültek, melyek ma a gyöngyösi Mátra Múzeumban láthatók.

 Templom

Neve az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben De Recske alakban, majd egy 1479. évi oklevélben merül fel. A XVI. században Perényi Péter, majd Országh Kristóf bírta. Török pusztítás folytán 1552-től 1576-ig néptelen. 1603-tól egyik fele Rákóczi birtok, másik fele köznemeseké. 1683 és 1686 között ismét elpusztult, 1689-ben csupán egyetlen jobbágytelek volt népes.1701-től Althan és Aspremont, 1740-től Grassalkovics Antal bírja; 1776 és 1824 között Orczy, 1825-től Kaan és Ullmann bérli, 1847-ben felerészét gróf Károlyi György vásárolja meg, másik fele továbbra is köznemesek birtokában marad.

1696-ban katolikusok által használt kőtemplomát írták össze. Az 1720-as évek elején az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt templomát említik, a falu ekkor Mátraballának volt leányegyháza. Az 1746. évi egyházlátogatás idején a templom tetőzete helyreállításra szorult, felszerelése hiányos, három oltára közül egyik a Fájdalmas Szűz tiszteletére volt szentelve. Nyilvános körmenetet innét sehová sem szoktak vezetni s miután a hívek az anyaegyháztól, Ballától távol laktak, az ottani anyaegyházba ritkán jártak át, de a másik filiába, Nádújfaluba sem mentek. Amikor viszont ritkán – havonta egy vasárnapon- náluk van a mise, akkor teljes számban megjelennek. A ballai plébános ilyenkor sem tart számukra hitoktatást, eléggé sérelmezik is hiányos ellátásukat. Az iskolamester- kántor a templomi szolgálatban szorgalmas, tanítja a gyermekeket is, de katekizmusra nem , - mondja mindezt az 1746. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve.

Bizonyára a pasztorációs munka hiányosságait kívánta Barkóczy püspök kiküszöbölni azzal, hogy 1747 április 18-tól a recski plébániához csatolta Derecskét. A régi derecskei templomot az 1770-es évek közepén lebontották, s 1775-ben Zsiday László recski plébános Rubin Lőrinc egri kőművessel új templomot kezdett építtetni, de halálával a munka félbeszakadt s csak 1804-ben fejezte be az építést az új plébános, Szabó Gáspár. Az új templom védőszentje az előző építető – Zsiday – kívánságára Fájdalmas Szűz lett. 1830-ban az egész falu leégett, a templomtetővel együtt, melyet azután egy losonci kőműves restaurált. A falakat 1838-ban javították ki Egerben lakó olasz kőművesek.

1935. február 13-án így rendelkezett az egri érsek: „a Recskhez tartozó mátraderecskei fiókegyházat, mely a törökdúlás idejéig plébánia volt, a hívek kérésére újból plébániai rangra emeljük és az 1803. esztendőben felépített és a Fájdalmas Szűzanya oltalma alá helyezett templomot plébániai templomnak nyilvánítjuk”. A 2095 katolikus hívő nagy része bánya- és gyári munkás, szegény volt, a plébános még az első évben bérelt lakásban lakott. A plébániaház építését 1936-ban Bell Miklós téglagyáros kezdeményezte, a tervezést, felügyeletet házilag végeztette, építési anyagot adott.

 

Népművészeti Galéria és Palóc Út Információs Központ
A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet mátraderecskei szövőműhelye ma is hangos a szövőszékek ütemes csattogásától, ahol csodálatos len-, kender – és pamut alapanyagú szőttesek születnek. Az alkotók szívesen megmutatják mesterségük titkait, a látogatók kipróbálhatják a szövés tudományát.

A Mintaboltban megtekinthetik és megvásárolhatják a világszerte ismert és keresett „hevesi” szőttes- és hímzett termékeket, amelyek különleges hangulattal töltik meg a modern és hagyományos otthonokat.
Az Információs központban örömmel válaszolnak kérdéseire és adnak információt Palócföld településeiről, látnivalóiról, szállás- és étkezési lehetőségekről. Tájékoztató anyagokkal, részletes, naprakész információkkal várják a látogatókat. Az épülethez kapcsolódva, külön teremben Múzeumi kiállítás is található. A Palóc szobában megismerhetik a múltunkat idéző textíliákat, bútorokat, tárgyakat, valamint Gy. Kamarás Katalin mátraderecskei származású iparművész kender- feldolgozást ábrázoló kerámiáit. A kiállítás másik részében a Dr. Tóth Eszter fizikus által összegyűjtött, s a radon-kutatáshoz kapcsolódó anyagok szolgálnak érdekes információkkal. A Pihenő Park lehetőséget biztosít a hagyományőrző és kulturális programok lebonyolítására, a vendégek fogadására


"Múltunk, életünk hagyományos értékei" Palóc élet és szentképkiállítás 

A Kossuth út 13/1. szám alatt található a Polgármesteri Hivatal gondozásában a palócok életét bemutató tárlat, mely egy gyönyörű tisztaszobát bölcsővel, nyoszolyával, egy konyhát 1800-ból származó telázsival, egy komrával, és kenderfeldogozási kellékekkel ejti ámulatba a kedves látogatót.
A gazdasági udvar lovasfelszerelései, ökörjárom, eke és borona meg sok különleges, ma már elfeledett és ritka kincs van kiállítva.

A hatalmas falakon közel 100 darab különböző szentkép tekint a látogatókra . Ezeket a falu lakossága adta adományba, sokan a mai tisztaszoba faláról vették le, hogy itt mindenki láthassa őket. A helyi plébános, Csaba atya, és a harangozó Aranka adományozta a kiállításnak a nagyon régi, gyönyörű hímzésű papi miseruhákat. Egy külön teremben található 1901-től fotók és kézzel írott dokumentumok, cselédkönyv, fotós hagyaték, és a falu lakosságának generációk óta féltve őrzött emlékképei. A kiállítást Matiny Zoltán asztalos Mátraderecskéről, Pabolkov József üveges Recskről és a helyi Polgármesteri Hivatal szponzorálja. A kiállítás megtekinthető, bejelentkezés alapján. Bejelentkezni a Polgármesteri Hivatal 36/476-325 telefonszámán lehet munkaidőben.


Kanázsvár
 

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán egy hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a 13. század második fele. Feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a 13. század második felében történt. A Mátrában meghatározó Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is. A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erősítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék. A várba eredetileg kelet felől lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettős árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskői vár romjainál is láthatjuk. Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu előtt felvonóhidak állhattak. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezető út a gyepes hegyoldalban jól kivehető. A várból széttekintve szép a kilátás, délre Recsket, a Nagy-kő kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegyből álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkő vára (602 m). A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. E falmaradvány valószínű nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony. A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.
 

PALÓC UDVAR, TÁJHÁZ
 

A Bem út 3. szám alatt található Kismagdi magánygyűjteményében az ősi palócság tisztaszobájában a négynyüstössel felvetett nyoszolya, ünnepi és hétközi viseltes ruhái. Kender és a feldolgozás eszközei is igen jó állapotban vannak kiállítva. Ősi gyermekjátékok, 1800-ból varrógépek csodálhatóak meg. Az egész porta, -- udvar és a falak – ősi gazdasági szerszámok gyűjteménye.
 

Az udvar ékessége a kemence, melyben a kedves vendégeknek süt a gazdasszony hamuban sült kompért, almát, husikákat.

(forrás: matraderecske.hu)